Manapság már egyre ritkábban fordul elő, hogy valaki az első munkahelyéről menjen nyugdíjba: gyakoribbak a létszámlépítések vagy a kedvezőtlenebb körülményekkel járó áthelyezések, és a többre vágyó munkavállalók létszáma is egyre nő. Tehát napjainkban talán úgy tűnhet, hogy egyáltalán nem okoz gondot a munkahelyváltás, vagy az új munka keresése egy esetleges elbocsátás során. Vannak azonban olyan szempontok, amelyeket mindenképpen érdemes figyelembe venni, ha a következő munkahelyünkre vadászunk. Új cikksorozatunk első részében az álláskereséshez adunk tippeket.

Hogyan kezdjünk neki?

Leülünk a számítógép elé, bepötyögjük egy álláskereső portál webcímét, majd addig böngésszük a hirdetéseket, amíg meg nem találjuk az igazit. Egyszerűen hangzik, igaz? Aki már legalább egyszer végigment ezen, az tudja, hogy közel sem az.

Amikor a meghirdetett pozíciók tízezreit látjuk magunk előtt, könnyen elbizonytalanodhatunk. Mert hogy mivel is szembesülünk ilyenkor? Számtalan cégnévvel, amikről még nem is hallottunk, a hangzatos munkakörleírásokkal, az ijesztőnek hatóan magas elvárásokkal és a bennünk felmerülő tucatnyi kérdőjellel. Mennyit kapnánk ezért? Elég ehhez a mi tudásunk? Megéri ingázni vagy felköltözni egy másik városban talált munka miatt? Ezt a munkát keresem egyáltalán?

Nos, az utolsó kérdést talán a legkönnyebb megválaszolni. Hacsak nem abban a helyzetben vagyunk, hogy bármit elvállalnánk, csak legyen munkánk, akkor nyugodtan válogassunk, szelektáljunk a területek, pozíciók között.

Nyilván akkor vagyunk könnyebb helyzetben, ha pontos elképzelésünk van arról, hogy mit szeretnénk csinálni (például mert már több éves gyakorlattal rendelkezünk az adott munkakörben). Az álláskereső portálokon általában le tudjuk szűrni a hirdetéseket egy adott iparágra és a munkavégzés helyére, de a részletes keresés funkcióval akár a végzettségünkhöz, tapasztalatunkhoz és nyelvtudásunkhoz illő állásokat is listázhatjuk. Sőt, néhol még azt is kiválaszthatjuk, hogy alkalmi munkát, részmunkaidős foglalkoztatást vagy főállást keresünk.

Ha azonban valami másban próbálnánk ki magunkat, mint amit eddig csináltunk, de nem tudjuk, hogy megfelelőek lennénk-e a pozícióra, vagy esetleg pályakezdőként, nullához közeli tapasztalattal állunk neki bizonytalanul a keresgélésnek, akkor sem szabad csüggedni. Elég betartani néhány jó tanácsot.

Mire figyeljünk?

Az első a munkakör. Az elnevezések ugyanis cégméretenként eltérhetnek, így előfordulhat, hogy nem teljesen tudjuk, mit takar egy-egy hangzatos titulus.

A pontosabb képalkotásban pozíció részletes leírása segíthet, ami magában foglalja a feladatokat és a felelősségeket. Ebből például az is leszűrhető, hogy valóban egy pozíció kötelezettségeit kell-e ellátnunk, vagy esetleg több munkakörben kell egyszerre teljesítenünk.

Ez alapján könnyen mérlegelhetjük, hogy belefér-e az energiánkba ez a típusú feladatkör, illetve hogy a megjelölt fizetést (ha megjelölik) elengedőnek tartjuk-e az elvárt munkáért, munkaidőért cserébe.

Érdemes figyelmesen elolvasni a munkáltató elvárásait is, ugyanis ez alapján tudjuk a legjobban felmérni, hogy van-e esélyünk labdába rúgni. Ha például olyan progamok magabiztos használatát kérik, amelyekről még nem is hallottunk, vagy nem az elvárt szinten beszéljük az adott idegen nyelvet, akkor nem biztos, hogy ez a nekünk való pozíció. Ezekből ugyanis ritkán engednek a munkaadók.

De ha az elvárt képességek 80 százalékával rendelkezünk, és mellette beszélünk idegen nyelveket vagy van saját autónk, az plusz pontot érhet, ha ezek előnyként vannak feltüntetve a hirdetésben.

Fontos szempont továbbá, hogy mennyit kell utaznunk a leendő munkahelyünkhöz, illetve hogy biztosítják-e a munkavégzéshez szükséges eszközöket (például laptop, a szükséges programok, fotós felszerelés), vagy fedezik-e a felmerülő költségeinket (például a helyi járatos bérlet, a benzin, vagy céges mobil hiányában a telefonszámla ára).

Ezeken kívül nem árt, ha tudjuk a vállalat nevét és címét, így ugyanis könnyebben utána nézhetünk a hátterének. A közvetítő vagy toborzó cégek által megjelentetett hirdetésekben azonban sok esetben nem szerepel a cég megnevezése.

Hogyan csináljuk?

Az álláskeresési folyamatban a megfelelő hirdetések felkutatása, kiválogatása igényli a legtöbb időt, de a java csak ezután jön: össze kell állítanunk a pályázati anyagot. Ha van még korábbról önéletrajzunk, motivációs levelünk, az vonalvezetőnek jó lehet, de érdemes mindig átszabni ezeket az adott pozíciónak és az hirdetésben szereplő elvárásoknak megfelelően.

Adjunk időt magunknak ezek elkészítéséhez, főleg, ha referenciaanyagokat is kérnek. Akár egy fotós, akár egy újságíró, akár egy grafikus, akár egy fordító korábbi munkáira kíváncsi a cég, szinte biztosra vehetjük, hogy főként ezek alapján születik majd meg a döntés, miszerint kapunk-e esélyt a személyes bemutatkozásra is, vagy sem. Így ezek összeválogatására mindenképpen szánjunk kellő időt, a jelentkezési határidőt azonban mindig tartsuk észben!

Ha több olyan pozíciót is találunk, ami érdekel minket, és az elvárások nagy részének is megfelelünk, akkor nyugodtan pályázzunk meg párhuzamosan többet is! A jelentkezés benyújtása ugyanis még nem kötelez minket semmire, ha pedig több helyre is behívnak minket interjúra, még mindig tudjuk mérlegelni a lehetőségeket és azok alapján választani.

Ne csüggedjünk viszont akkor sem, ha nem ránk esik a választás. Akár a pályázati anyagunk beküldése után értesítenek minket e-mailben a rossz hírről, akár a személyes beszélgetés után kapunk nemleges választ, ne hagyjuk, hogy ez elvegye a kedvünket! Nyilván nem lehetünk minden pozícióra mi a legjobbak, viszont előbb-utóbb megtaláljuk azt a helyet, ahol mi leszünk az elsők a mezőnyben. Sőt, azt sem szabad magunkra vennünk, ha egyáltalán nem is jeleznek vissza a hirdetők még egy elutasító e-mailben sem. Manapság ugyanis már az a gyakoribb tapasztalat, hogy csak akkor érkezik válasz, ha az pozitív. A lényeg, hogy mindenféle kudarcot kezeljünk a helyén, és inkább motivációként használjuk fel őket a további kereséshez!

Ha pedig nincs mindig időnk átpörgetni az új ajánlatokat, de nem is szeretnénk lemaradni a legfrissebb hirdetésekről, érdemes feliratkozni néhány álláskereső hírlevélre is, ahol azt is megadhatjuk, hogy pontosan milyen területekkel, munkakörökkel kapcsolatos hirdetések érdekelnének minket. Így nem csak személyre szabott lesz a lista, de még időt is spórolhatunk vele.

Ne csak keressünk, hagyjuk, hogy megtaláljanak!

A böngészés mellett érdemes az álláskereső adatbázisokba is feltölteni az önéletrajzunkat, hátha előbb talál meg minket az állásajánlat, minthogy rábukkannánk a lehetőségre. Azonban ahhoz, hogy nagyobb esélyünk legyen erre, nem árt odafigyelni arra, hogy miképpen töltjük ki az adatlapunkat.

Fontos például, hogy mindenképpen írjuk be a várost, ahol dolgozni szeretnénk, hiszen így az adott település munkáltatóinál előrébb listázza az adatbázis a mi CV-nket is.

A tapasztalat, a végzettség és a legfontosabb készségek megjelölése elengedhetetlen ahhoz, hogy célba érjen az önéletrajzunk. De ha van “álompozíciónk”, akkor azt is mindenképpen írjuk bele a bemutatkozásba, így megtalálhatnak minket azok is, akik ilyen munkakörben keresnek jelölteket.

Ajánlott továbbá az adatlap rendszeres frissítése is. Mindig vigyük be az újonnan megszerzett tapasztalatokat, még akkor is, akkor éppen nem is keresünk új állást. Ki tudja: ha egyszer csak kapunk egy e-mailt álmaink munkájával kapcsolatban, legalább már nem kell sokat gondolkodnunk a váltáson.