Örök vitatéma, hogy van-e a helyük a nőknek vezető szerepben. Az elmúlt évek tendenciája alapján nagyon is van! Bár még mindig elég alacsony a vezető beosztású nők aránya, a a digitalizáció és a távmunka lehetősége nagyban hozzájárul az egyenlőség kialakulásához.

Egy korábbi cikkünkben már összeszedtünk néhány tanácsot, ami segít, hogy jó vezetők lehessünk nőként. Most azt szeretnénk körbe járni, hogy milyen előnyei és milyen hátráltató tényezői vannak, ha egy nő vezetői pozícióba vágyik. Kíváncsi voltam, hogy mit mutatnak a számok a nők helyzetét illetően: a nemek arányát tekintve Magyarország igencsak szép helyet foglal el az EU-s listán, ám a fizetési különbségben a sor végén kullogunk.

Az Eurostat felmérése szerint 2017-ben a vezetők kicsivel több, mint harmada (34%) volt csak nő az EU-ban. A vezető beosztásban dolgozó nők aránya egyik tagállamban sem haladta meg az 50%-ot: a legnagyobb arányban Lettországban (46%), Lengyelországban és Szlovéniában (egyaránt 41%), Bulgáriában, Észtországban, Litvániában, Magyarországon és Svédországban (egyaránt 39%), a legkisebb arányban Luxemburgban (19%), Cipruson (21%), Csehországban (25%), Dániában, Olaszországban és Hollandiában (egyaránt 27%) voltak jelen.

A kétharmadát se keresi egy vezető beosztású nő Magyarországon annak, amint egy hasonló beosztású férfi visz haza – derült ki szintén az Eurostat adataiból. A 2014-es adatok szerint az Magyarország a 33,7 százalékos fizetési különbséggel a legrosszabb helyen áll az EU-tagállamok között. Románia áll a lista élén 5 százalékos különbséggel, az EU-átlag pedig 23,4 százalék.

Ezek a számok még mindig elég elkeserítők, főleg annak tekintetében, hogy az utóbbi években készített kutatások szerint a női vezetők több tekintetben is jobbak, mint férfi társaik.

Miért lehetnek jobb vezetők a nők?

Herb Greenberg, a princetoni Caliper menedzsmentkonzultációs cég elnök-vezérigazgatója szerint a női vezetők határozottabbak, ösztönzőbbek és merészebbek. Ám nem csupán erőt és céltudatosságot sugároznak. Empatikusabbak és rugalmasabbak a férfi vezetőknél, és az interperszonális képességeik is fejlettebbek. Így tudnak olyan vezetői stílust kialakítani, amely integrálni képes minden munkatársat. A női felsővezető nyitott, megegyezésre törekszik, együttműködő és kollegiális.

A Caliper kutatása szerint, amikor egy női vezető ellenállásba ütközik „majd én megmutatom-üzemmódba” kapcsol. A problémamegoldást csapatban képzeli el, és hajlamos felrúgni a szabályokat, ha hátráltató tényezőnek érzi, és megalkot újakat, amik biztosítják az előrehaladást.

Esther Wach Book is hasonló eredményre jutott: a női vezetők szívesen alkotnak új szabályokat maguknak, ügyesebben el tudják adni kreatív elképzeléseiket, a kihívásokat lehetőségként fogják fel, és a high-touch interakciókat részesítik előnyben (személyes kapcsolat az ügyféllel).

Mik az előrejutást hátráltató tényezők?

Nyilván itt mindenkinek az anyaság jut eszébe elsőként, hiszen a nő szülés után 3 évre kiesik a munkából, és utána sem fog tudni annyit dolgozni, a gyerekek rendszeres betegsége is elvonja a nőt a munkájától. Ezt a hátrányt a távmunka vagy a home office lehetőség valamelyest mérsékelheti. Visszahúzó erő lehet még, hogy általában a nőket kevésbé tartják határozottnak és erősnek, egészen addig, amíg be nem bizonyítják rátermettségüket. Túl empatikusnak és érzelmesnek gondolják a nőket a vezetői szerep betöltéséhez. Sokan megpróbálnak felvenni egy férfias viselkedést, hogy ezzel bizonyítsák igenis határozottak, de ettől inkább csak hiteltelenek lesznek.

Habár a jelenlegi helyzet kedvezőtlen, mégis ezek a képességek arra inspirálják a nőket, hogy harcoljanak ki előnyösebb pozíciót maguknak. Egyre nagyobb szükség van az empatikus női attitűdre, mert a domináns vezetői stílus egyre kevésbé működik.