A jutalékos munkáktól az álláskeresők jórésze ma is menekül, idegenkedik. Ennek indoka egyszerű, a biztos, havi fix az, ami miatt a legtöbben munkaviszonyt vállalnak. A jutalékos munka jár némi kockázattal, ennek ellenére ötvözi a vállalkozói és a munkavállalói lét előnyeit.

Miért nem érdemes idegenkedni tőle?

A jutalékos munkáknál is kötelező valamilyen alapbért biztosítani, azaz a havi fix itt is biztosított. Ezen felül van egy feltételek teljesüléséhez kötött mozgóbér. Valójában ez az, amiért a jutalékos munkát érdemes elvállalni. Ahhoz, hogy vállalni tudjuk, ennek kockázatait kell felmérni. Ezt állásinterjún jól kérdezve tudjuk megtenni.

Mit kell ilyenkor kérdezni?

1.Az eladandó termék vagy szolgáltatás részleteiről
Kik a termék/szolgáltatás célcsoportja, mire való a termék/szolgáltatás, a piacon kik a versenytársak, milyen a termék piaci pozíciója? Jó döntés lehet egy épp feltörekvő, növekvő piacú termék értékesítését vállalni, és lehet, hogy egy stagnáló termék sem rossz választás: amennyiben a biztos vevőkör megvan, és ez a kör nem vagy csak nehezen bővíthető, azt kell felmérni, hogy ez a stagnáló állapot meddig tud fennmaradni? Elindulhat-e a csökkenés?

2. Az értékesítői szerepről
Lehet „megmentő” szerepet vállalni, amikor egy egyébként jó termék/szolgáltatás rossz értékesítői kezekbe kerülve nem terjedt el a piacon. Lehet „zöldmezős” értékesítőként egy új termék/szolgáltatás piacra vezetését vállalni.
Van egy ún. hunter/farmer típusú felosztás, ami akár együtt is jelen lehet az adott feladatban. A farmer a meglévő ügyfelek folyamatos kapcsolatban tartásáról gondoskodik, a hunter új ügyfeleket keres.

3. A cég értékesítést támogató tevékenységéről
Milyen szervezett marketingtevékenységgel segítik az eladást? Mit tesznek azért, hogy a piac, az ügyfelek ismerjék a terméket/szolgáltatást?
Milyen adminisztrációs és egyéb, nem közvetlenül értékesítési feladataid lesznek? Ezek mennyi időt vesznek el egy napodból?

4. Milyen teljesítményt várnak el, és mire alapozzák ezt az elvárást?
Ez az igazi kockázatfelmérés: „Zöldmezős” értékesítés esetén a cég termékfejlesztőinek lelkesedése torzíthatja, túl optimistává teheti a vezetőséget is, és torzítja a valós piaci lehetőségek értékelését. Az értékesítő pedig elvállalva a munkát megtapasztalhatja a valós helyzetet, ami nem biztos, hogy olyan ragyogó, mint azt a többiek látták. Ez egy karriergyilkos helyzet, ezért a „zöldmezős” értékesítői munka elvállalása előtt maga az álláskereső is piackutatást kell, hogy tartson.
Egy farmer típusú értékesítő kockázata, hogy az ügyfelek az elődjét kedvelték, és vele, mint új kapcsolattartóval bizalmatlanok lesznek. Ez feloldható, de időbe kerül, és ugye addig a jutalékok mértéke alacsonyan maradhat.
Az elvárt teljesítmény nagyságrendjének realitását is fel kell mérni: valóban eladható ekkora értékben a piacon ez a termék/szolgáltatás? Milyen tapasztalatokra alapozza ezt a cég, és az értékesítő tapasztalatai igazolják-e ezt?

A bizalom az üzleti élet alapja

Megbízható-e a cég, akivel jutalékos értékesítői munkáról tárgyalsz? Milyen a híre a piacon, mennyire tőkeerős, mennyire képes kiszolgálni az ügyfeleket jó minőségben? Mennyire reálisak a terveik, mennyire jó a terméke?
Ha ezeket a kérdéseket állásinterjún felteszed, azzal két legyet is üthetsz egy csapásra: megmutatod, hogy felkészült vagy és alkalmas erre a munkára, emellett a saját kockázataidat is tudod értékelni, és nagyobb önbizalommal vághatsz bele a munkába, ha tudod, mire számíthatsz pontosan. Erre a helyzetre igaz, hogy aki mer, az nyer.