Munkahelyi baleset - Gyöngyösi Család és KarrierPont

Munkahelyi balesetnek számít, ha útban a munkába megcsúszol a jégen és eltöröd a lábad? Kihez fordulhatsz, ha baleset ér, és milyen segítségre számíthatsz? Cikkünkben utánajártunk a pontos részleteknek!

A munkahelyi baleset fogalma
Balesetek sajnos bárhol érhetnek minket. Ahogy az otthonunkban, úgy a munkahelyünkön sem vagyunk védhetetlenek, a legnagyobb igyekezet és megfelelő óvintézkedések megléte mellett is előfordulhat, hogy megsérülünk. Arról, hogy mi számít munkahelyi balesetnek, pontos jogi szabályozás rendelkezik (a kötelező egészségbiztosításról a 1997/LXXXIII., a társadalombiztosítási ellátásra való jogosultságról a 1997/LXXX., a munkavédelemről pedig a 1993/XCIII. törvény, valamint a kapcsolódó rendelkezések szólnak).

Alapvetően minden baleset, ami a munkával kapcsolatos tevékenység közben (tehát a munkavégzés során, vagy azzal összefüggésben) történik, munkahelyi baleset. A munkába be- és onnan hazajárás is ide értendő, illetve a munkahelyen történt olyan sérülés is, ami nincs közvetlen összefüggésben a munkavégzéssel. Ilyen például, ha az ebédszünetben a konyhában elcsúszunk a kövön és eltörik a kezünk.
A munkával kapcsolatos közlekedés, anyagvételezés, anyagmozgatás, tisztálkodás, szervezett üzemi étkeztetés, foglalkozás-egészségügyi szolgáltatáshoz kapcsolódó közlekedés során bekövetkezett sérülés munkahelyi balesetnek minősül.
Ezen túlmenően a gyakorlati képzőhelyeken történt tanulói baleset, vagy a társadalmi felelősségvállalás program keretében végzett (CSR) munka során, illetve bármely közcélú munka során elszenvedett sérülés is ebbe a kategóriába esik.

Az üzemi baleset ténye
A másik fontos kifejezés, amit tisztázni kell, az üzemi baleset fogalma. Ezt elsősorban a társadalombiztosítás használja. A balesetet követően, a sérült ellátásra, és szükség esetén – a sérülés mértékével arányosan – pénzbeli juttatásra is jogosult. Ehhez szükséges megállapítani az üzemi baleset tényét, feltárni az eset körülményeit, megállapítani a felelőseit, és mielőbb rehabilitálni és/vagy kártalanítani a munkavállalót.
A munkáltatónak minden bejelentett esetről meg kell állapítania, hogy munkabalesetnek minősíti-e. (A bejelentést a munkabaleseti vagy üzemi baleseti jegyzőkönyvben kell rögzíteni.) Amennyiben igen, akkor a meghatározott társadalombiztosítási szerv ez után állapítja meg az üzemi baleset tényét, és határozatban fogalmazza meg a baleseti táppénz kifizetését.


Az üzemi baleset elismerésére vonatkozó kérelmet a munkáltatónál működő társadalombiztosítási kifizetőhelyhez, vagy a munkáltató székhelye szerinti illetékes járási hivatalhoz kell benyújtani. (…) A baleset üzemiségének elismerése iránti kérelmet – a foglalkozási megbetegedést kivéve – legkésőbb a baleset bekövetkezésétől számított egy éven belül lehet benyújtani. A határidő elmulasztása miatt igazolással nem lehet élni.*

Kivételek
Bizonyos esetekben a baleset nem kapja meg az üzemi balesetté minősítést, így tehát járadékot sem kaphatunk utána. Ilyen, ha a balesetet szenvedett dolgozó tudatmódosító befolyásoltsága alatt állt a baleset bekövetkeztekor, vagy ha a sérülés munkahelyi rendbontás következménye. Emellett a munkahelyi feladatokhoz nem tartozó, vagy engedély nélkül végzett munka során történt, vagy az utazás indokolatlan megszakítása miatt bekövetkezett sérülés sem számít üzemi balesetnek.
Amennyiben bebizonyosodik, hogy a dolgozó a balesetet szándékosan, esetleg anyagi haszonszerzés reményében okozta, egyáltalán nem jogosult baleseti ellátásra.