Itt a várva várt nyári szünet, a diákok kedvenc időszaka – de a tanárok erre az időszakra se felejtenek el házi feladatot adni: beköszönt a kötelező olvasmányok ideje.

A tanárok nem rosszat akarnak diákjaikat, hanem azt szeretnék elérni, hogy műveltek legyenek a gyerekek, hogy egy kis szépirodalom is kerüljön a kezükbe, a digitális eszközökön kívül.

Nagyon nehéz rávenni a diákokat, hogy bármit is olvassanak – tisztelet a kivételnek-, és hát be kell vallani őszintén, nem biztos, hogy a kötelező olvasmány a jó megoldás arra, hogy a gyerekek megszeressék az olvasást. De mivel ezeknek a könyveknek az elolvasása kötelező (és jobb ha elolvassuk őket, mert ha csak a rövidített változatnál maradunk, az előbb utóbb úgyis kiderül…), itt van pár tipp, hogy könnyebb legyen velük megbirkózni:

1. Pozitív hozzáállás.

Ha már az elejétől fogva azt hallgatják a diákok, hogy ez rossz, akkor utálni is fogják. Meg kell próbálni azt elérni, hogy szívesen üljön le olvasni. Példát kell mutatni, hogy igenis, olvasni jó. Legyen program a közös olvasás!

2. Minél hamarabb

Nincs a halogatásnál rosszabb megoldás. Minél hamarabb végeznek, annál nagyobb lesz a megkönnyebbülés. Legyenek büszkék magukra, hogy ezt is megcsinálták! Jöhet a következő…

3. Egy napon belül jöhet az elemzés

Sok kötelező olvasmány lehet homályos. Nehéz nyelvezet mellé sokszor társul a nehéz megértés is. Ilyenkor érdemes beszélni róla, és elemzéseket olvasni. Hiszen nincs annál jobb dolog, amikor a kis részletek is kitisztulnak.

4. „A zene az kell”

Sokszor nehéz koncentrálni. Ilyenkor segíthet, ha a könyv hangulathoz passzoló zenét hallgatunk aláfestésként. Filmzenék előnyben!

5. Párhuzamok

A könyv elolvasása után érdemes körülnézni. Miért is volt kötelező azt a könyvet elolvasni? Milyen hatást gyakorolt az emberekre, ki hogyan dolgozta fel az adott történetet. Érdekes ilyenkor a filmváltozatot, színdarabot is megnézni, mit emelt ki a rendező, mit hagyott esetleg ki.

A kötelezők között is akadnak maradandó élmények. Könyvek, amik pozitív hatással voltak az életünkre, szélesítették látókörünket. Hiszen ki nem érezte magát a csapat tagjaként a Pál utcai fiúk között? Milyen jó volt visszacsöppenni a mesék birodalmába a János vitéz olvasása közben, elmélyülni a mitológiák világában, átélni milyen is „szívből szeretni”, megismerve Rómeó és Júlia szemszögét. Megtudni milyen is valójában egy bogár élete, vagy milyen tizenévesen belecsöppenni a katonaság világába. Megtanultuk örökre, hogy „ne álljunk szóba idegenekkel” a Patriarsije Prudin, vagy, hogy az ember célja a küzdés maga.

Valamint egyre több kortárs íróval ismerkedhetnek meg a diákok. Átélhetnek egy tengeri utazást Ruminival, vagy a varázslóvilágba is betekintést nyerhetnek. Később pedig felfedezhetik Esterházy Péter vagy Bodor Ádám különleges történeteit.

A könyvek kinyitnak egy ajtót, új világokat ismerhetünk meg. (Mindezek mellett javítja a helyesírást is!) Ne hagyjunk ki ilyen lehetőséget! Bátorítsuk, bíztassuk a gyerekeket az olvasásra, most szeressék meg, most sajátítsák el ezt a csodálatos képességet, amíg még nem késő. Hiszen a könyvek LEKÖTELEZŐ élményt is nyújthatnak!