Munkavégzéssel kapcsolatos kedvezmények, munkahely megtartását támogató intézkedések egész sorával ismerkedehet meg az alábbiakban.

Kedvezmények

A GYES, a GYED valamint a GYET folyósítása alatt, vagy ezeknek a juttatásoknak a lejártát követően munkába álló szülő után a munkáltatók szociális hozzájárulási adójukból (SZOCHO) kedvezményre lehetnek jogosultak. Az első 2 évben a munkabér, de legfeljebb a minimálbér (149 000 Ft) összege után egyáltalán nem kell megfizetniük a 19,5%-os SZOCHO-t és a 1,5%-os szakképzési hozzájárulást, a harmadik évben pedig annak felét kell csak befizetni. A három vagy több gyermeket nevelő anyák esetén 2 év helyett 3 év adómentes, és további 2 év az 50 %-os adókedvezménnyel érintett időtartam.

Kötelező részmunkaidő

A munkáltató, ha a kisgyermekes munkavállaló kéri, köteles részmunkaidőt biztosítani számára a gyermeke 3. életévének betöltéséig. A három- vagy többgyermekes anyák a legkisebb gyermekük 5 éves koráig is élhetnek ezzel a lehetőséggel.

Kisgyermekes édesanyák védelme a munkaerőpiacon

Az édesanyát a várandósság, a szülési szabadság és a fizetés nélküli szabadság ideje alatt felmondási védelem illeti meg. Amikor visszamegy munkahelyére, a Munka Törvénykönyve értelmében védelme megszűnik. Azonban a gyermek 3 éves koráig felmondási korlátozással élhet, ez azt jelenti, hogy amennyiben munkaköre idő közben megszűnt, a munkáltatónak kötelessége másik pozíciót biztosítani a számára. A gyermek három éves koráig tilos az édesanya számára éjszakai munkát, rendkívüli munkavégzést és készenlétet elrendelni, valamint a gyermek 9 hónapos koráig az édesanyát szoptatási munkaidő kedvezmény illeti meg. A szülőt gyermeke 12 éves koráig betegsége esetén gyermekápolási táppénz is megilleti.

Az atipikus munkavégzés és feltételei

Atipikusnak minősül a nem alkalmazásban állóként (pl. munkaerő-kölcsönzés keretében), a határozott idejű szerződéssel, illetve a részmunkaidőben végzett munka. A munkaidő szempontjából a hétfőtől péntekig tartó, reggel kezdődő és délután befejeződő munka tekinthető tipikusnak, míg az ettől eltérő foglalkoztatás atipikusnak, a munkavégzés ilyen formái ugyanakkor a legjellemzőbbnek számító teljes munkaidős alkalmazásban állóként végzettnél általában kisebb foglalkoztatási biztonságot (vagy jövedelmet) garantálnak.
A Munka Törvénykönyve több alternatívát is biztosít a munkavégzésre, mely történhet kötött, vagy rugalmas munkarendben, esetleg egyéni beosztás alapján kötetlen munkarendben is.
Amennyiben a munkavállaló a munkáltató által meghatározott munkarendben és a munkáltató által beosztott időben végez munkát, ezt kötött munkarendnek nevezzük. Ugyanakkor a Munka Törvénykönyve lehetővé teszi, hogy – azokban a munkakörökben, ahol a feladatok jellege miatt egyébként is az önálló munkaszervezés a jellemző – a munkaidő beosztásának jogát a munkáltató írásban átengedje a munkavállalónak, vagyis megengedje neki, hogy a saját belátása szerint ossza be a feladatait.

Atipikus munkavégzési formák:

• részmunkaidő
• munkavégzés behívás alapján
• munkakör megosztás
• több munkáltató által létesített munkaviszony
• osztott munkaidő
• távmunka
• otthoni munka, bedolgozás
• határozott idejű szerződés
• szezonális, alkalmi munkavégzés, egyszerűsített foglalkoztatás
• munkaerő kölcsönzés
• önfoglalkoztatás