A munkaerő piacon a munkavállaló és a munkáltató egymásra találása sokszor egy harmadik szereplő közreműködésével történik. Ebben mindkét fogalom hasonlít, viszont két teljesen eltérő intézményről van szó, amelyre más szabályok vonatkoznak, mégis a gyakorlatban sokszor egymás szinonimájaként használjuk őket. Népszerű mindkét kifejezés, mégsem annyira egyértelmű mi is a különbség a két fogalom között. Pedig lényeges eltérések vannak, amikkel jó, ha tisztában vagyunk, akár a munkáltatói, akár a munkavállalói oldalon állunk. Erre szeretnénk most egyértelmű választ adni.

A munkaerő-kölcsönzés egy olyan foglalkoztatási forma, melynek három résztvevője van: a munkavállaló, a kölcsönbeadó cég és a kölcsönvevő cég. A munkavállaló a kölcsönbeadó céggel köt szerződést azzal a céllal, hogy egy vagy több harmadik félnél, a kölcsönvevő(k)nél végezzen munkát.

A kölcsönbeadó cég felkutatja a megfelelő munkavállalókat a kölcsönvevő számára, majd felveszi őket saját állományába, és az összes adminisztrációs feladatot elvégzi, mint a munkáltató bejelentés, bérszámfejtés és kifizetés, valamint a levont adóelőlegek és járulékok befizetése. A munkavállaló a kölcsönbeadóval köt szerződést, melynek tartalmaznia kell, hogy a szerződés munkaerő-kölcsönzésre jött létre. A munkavégzés a kölcsönvevő cégnél történik, az ő feladatuk a munkaidő beosztása, a munka ellenőrzése, a szakmai irányítás és a megfelelő munkakörnyezet biztosítása.

A 2017. december 1-jei kormányrendelet a munkavállalók helyzetét igyekezett segíteni, szigorította a munkaerő-kölcsönzés szabályait. A 345/2017. számú kormányrendelet a csaló közvetítők kiszűrését célozza. A módosításban szerepelt például, hogy ötről tízmillió forintra növelték a kölcsönzők által kötelező vagyoni biztosítékát, valamint az is, hogy az engedély kiváltásához kötelezővé tették a köztartozás-mentességet is.

A munkaerő-közvetítés folyamatában ugyanúgy három szereplő van, mint az előbbiben: a munkavállaló, a munkáltató és a közvetítő cég. A munkáltató megbízza a közvetítő céget, hogy keresse meg a legalkalmasabb jelölteket egy adott pozícióra. Az előre egyeztetett feltételek, elvárások és szempontok alapján a közvetítő cég kiszűri a legjobb jelölteket, majd őket tovább küldi a munkáltóhoz, ahol megtörténik a tényleges kiválasztás. A közvetítő cég itt szolgáltatóként van jelen, akinek szerződése a munkáltatóval arra korlátozódik, hogy bizonyos számú jelöltet és önéletrajzukat továbbítsa. A munkavállaló a folyamat végén a munkáltatójával köti meg a munkaszerződést, és a munkáltatója gondoskodik a munkabér megállapításáról és kifizetéséről, az adminisztrációs folyamatok elvégzéséről és a munkafeltételek biztosításáról.