Az ember életének csak egy része a munkája, és vannak helyzetek, amikor valamiért ez háttérbe szorul. Ez sajnos az önéletrajzban is meg szokott látszani később, és jönnek a problémák: mentegetőzés az állásinterjún – ha egyáltalán eljut oda az álláskereső -, magyarázkodás, majd egy egyszerűbb, alacsonyabb pozíció elfogadása, csak legyen már valamilyen jövedelem végre.
Ezt maga az álláskereső is és a környezete is „lecsúszásnak” éli meg,
sőt, sok esetben amiatt nem jut alacsonyabb képzettséget igénylő pozícióhoz, mert előtte már „nagy ember volt”, és ehhez mindenféle negatív tulajdonságokat társítanak. Természetesen szinte mindig tévesen. Az igazgató, aki most akár adminisztrációt, call centeri ügyintézői munkát is vállalna, nem lesz tudálékos, nem lesz engedetlen, simán csak dolgozni akar – pénzért.
Amikor már itt tart valaki, a karriertanácsadók mind ugyanazt tanácsolják: ne ragadjon bele, keressen jobbat. Két akadályozó tényező viszont biztosan felmerül: az egyik, hogy ebből a pozícióból feljebblépni már nehezebb, a másik pedig a lelkiismeret. Az a munkáltató, aki újra lehetőséget adott, megbízott a jelöltben annak egy rossz életszakaszában, nem érdemli meg, hogy „ugródeszkának” használják.
Ez az utóbbi „probléma” úgy kezelhető, ha a cégen belül próbál majd előrelépni emberünk, és ezért naponta dolgozik. Ha épp betanított adminisztrátorként dolgozik, de mégis összetettebb feladatra vágyik, keressen házon belül ilyen összetett feladatot. Láttam már raktári munkásból lett marketing vezetőt… Igen, volt két diplomája, de a raktári munka volt elérhető számára akkoriban. A cégnél viszont nem volt szervezett marketing, így konkrét javaslatokat tett, koncepciót dolgozott ki önszorgalomból – igen, a raktárból küldte a vezetőknek emailben – majd lehetőséget kapott, és bizonyított. Ez tehát egy jó út lehet: akárhol is vagy a cégben most, ha látsz egy szabad területet, amit el tudnál indítani, fel tudnál építeni, akkor kezdd el. Ez nagyon megterhelő plusz munka lesz, de sokszor láttam működni: jól kidolgozott anyagot kaptak vezetők onnan, ahonnan nem is várták, ingyen, pedig tanácsadók akár sokmillió forintért dolgozták volna ezeket ki.
Lehet, hogy nem lesz rá válasz azonnal. Lehet, hogy egyáltalán nem, lehet, hogy fél évvel később érdemes rákérdezni: mégis, dolgoztál azért, hogy a karriered újra lendületet vegyen, és ez fontos. Egy ilyen anyag két részből áll: az egyik egy motivációs levél, egy bemutatkozó, mert szomorúan ugyan, de tudjuk, hogy a raktári munkást nem biztos, hogy név szerint ismeri a vezérigazgató… ez a levél tartalmazza azt is, miért is készült el az anyag másik fele: a szakmai tartalom. Ahol nemcsak felületes „mit kellene csinálni”, hanem részletekbe menő stratégiai, koncepcionális elemekkel leírt elképzelések vannak. Biztos lehetsz benne, hogy ilyen anyag nem végzi a kukában.
Amikor „kifelé” kell újra karriert építeni, és olyan állást keresni, ami inkább megfelelő a szakmai tudásodnak, múltadnak, a jól megírt – kompetencia alapú, és/vagy vezetői önéletrajz fog eljuttatni megfelelő szintű pozíciókhoz állásinterjúra. Az állásinterjún pedig – mint egy senior szakembertől, vagy professzionális vezetőtől elvárható – a tárgyalás fókuszát a szakmai múltadra kell irányítanod. Igen, most épp dobozokat pakolsz, de nem ez a lényeg, hanem hogy … és sorold a szakmai érveket, csillogtasd a szakmai tudásod. Ez könnyűnek tűnik, de egy „dobozpakolós” állásból nagyon komoly erőt, összeszedettséget kíván.