Nem kaptad meg az állást, és nem érted, miért? Az állásinterjún jó volt a hangulat, a fizetési igényedet úgy tűnt, hogy elfogadták, a szakmai teszten jó eredményt értél el, az utolsó körös interjú után vagy a szomorú hírt közölték egy rövid e-mailben, vagy nem is jelentkeztek többé. Tanácstalanul állsz, mit rontottál el, mi történhetett?
Tudnod kell, hogy van olyan, hogy mindent jól csinálsz, nincs veled semmi probléma, de valamiért mégsem leszel ott sikeres. Különös ismertetőjele ezeknek a helyzeteknek, hogy nincs konkrét indoklás, miért nem téged választottak. Udvarias levélben értesítenek, sok sikert kívánnak. Ilyenkor feltételezhetjük, hogy az indok valamilyen szubjektív tényező, amiről nem tehetsz. Ezek miatt ne hibáztasd magad, ne gondolkodj, mit kellett volna másképp, egyszerűen lépj tovább, keresd az újabb lehetőségeket. Az itt felsorolt okokat senkinek sem mondhatják meg nyíltan, mert nyilvánvalóan nem akarják megbántani a jelöltet. Ha üres, sablonos elutasítást kapsz, visszakérdezhetsz, hogy miben kellett volna másmilyennek lenned, hátha mégis tanulhatsz az esetből. Ha hiányzott valami (nyelvtudásod, szakmai tudásod), azt el fogják mondani.
-
Nem voltál szimpatikus/más szimpatikusabb volt
Ha magadat adtad, és nem egy szerepet játszottál, akkor megtettél mindent. Ha mégsem tudtad meggyőzni őket, hogy jól fogtok tudni együtt dolgozni, nem a te hibád. A szimpátia szubjektív dolog, és nincs olyan ember, akit mindenki szimpatikusnak tart – de mindenki olyan ember, akit valaki szimpatikusnak tart. A különböző csapatok, emberek számára különböző dolgok fontosak, különböző értékeket vallanak. Ha nem passzoltok össze, azért nem hibás senki. - A külsőd: túl szép vagy/nem vagy elég szép
Az attraktív külsőd elbizonytalaníthat olyan embereket, akik talán kevésbé elégedettek a saját külsejükkel. A fordítottja is okozhatta, hogy nem melletted döntöttek: ha benned nem érezték a magabiztosságot, azt, hogy magaddal rendben vagy, akkor egy kiegyensúlyozottabbnak látszó jelöltben kevesebb beilleszkedési kockázatot láthattak. - Megváltozott a gazdasági helyzet
Úgy tűnt, egy új termék vagy tender, vagy egyéb körülmény miatt sok feladat lesz nemsokára, kell az új munkaerő, és lázasan keresni is kezdték. De a piaci viszonyok, a cég partnerei, beszállítói, vevői valahol másképp döntöttek valamiben, a nagy üzlet, projekt, bővülés ezért nem valósult meg. Így a felmerült igény az új kollégára hirtelen eltűnt. Nyilván erről sem lehet nyíltan beszélni, de ha nem kapsz egyértelmű indoklást, akkor a háttérben ilyen indok is állhat. - Belső emberrel/ismerőssel töltötték be az állást
Lehet, hogy őt felvenni tényleg jobb/kényelmesebb volt: lehet, hogy az döntött, hogy azonnal tudott kezdeni, nem kellett rá várni, amíg a felmondási idejét kitölti. Az ismerős munkáját már ismerik, és ezért megbíznak benne, jobban, mint valakiben, akivel csak állásinterjúkon beszélgettek. Ennek speciális változata, amikor a felmondó, távozni készülő kollégát győzik meg arról, hogy maradjon – így a megüresedni készülő hely végül mégsem üresedik meg. - Az elég jó is elég…
A legtöbb állásra nem várják el a 100%-os teljesítményt, olyan embert keresnek, aki szakmailag elég jó ahhoz, hogy elvégezze a feladatot. Ha te magasabb tudást mutatsz, mint amire ők számítottak, akkor nem biztos, hogy befutó leszel. Úgy vélhetik, hogy a te tudásoddal a feladat nem elég komplex, hogy szakmailag nem látod majd a perspektívát a munkában. Talán túlpozícionálták az elvárásokat, és elég lett volna középfokú végzettség is oda, ahová te felsőfokúval jelentkeztél.
