Egyre gyakoribb, hogy a sokadik kör állásinterjú után a cég azt kéri az álláskeresőtől, hogy nevezzen meg 1-3 személyt, akit referenciaként megkérdezhetnek róla. Az álláskeresők pedig, hiába tiszta a lelkiismeretük, pánikba esnek. Miért kell ez? Mit akarnak megtudni?

Ez egy régóta működő gyakorlat már külföldön, nálunk azért kezdett begyűrűzni, mert egyre többen egyre bátrabban váltanak iparágat, karriert, így olyan álláskeresők érkeznek a cégekhez, akik számukra teljesen ismeretlenek. A referenciakérő cégek szándéka tehát nem az, hogy találjanak rólad valamit, ami kompromittáló, ami miatt elutasítanak, amiből problémád lehet. Az a szándékuk, hogy a saját döntésüket megalapozottnak lássák, visszaigazolást kapjanak arról, hogy az önéletrajzod, állásinterjún nyújtott teljesítményed valós, és megbízhatnak benned. Hozzáteszem, ez a referenciakérés szinte mindig pozitívan végződik: akiről referenciát kérnek, azzal már komolyan számolnak, szinte szerződéskötés előtt áll.

Egyéb pozitívuma is lehet a referenciáknak: az állásinterjún mindig kicsit visszafogottabban, sok esetben stressztől megbénultan kommunikálnak az álláskeresők, jó eséllyel te sem 100%-ot nyújtasz, nem mered teljesen magadat adni. A referenciaszemély pedig évekig napi kapcsolatban volt veled, ismer, tudja, milyen veled dolgozni, milyen vagy, ha jókedvű vagy, milyen veled dolgozni, ha épp rossz passzban vagy. Sokszor előfordult már, hogy a cég még bizonytalan volt a jelölttel kapcsolatban, de a referenciaszemély véleménye alapján megerősödött az elhatározásuk, és a jelölt megkapta az állást. A gyengébb állásinterjús szereplést pedig elkönyvelték annak, ami valójában volt: egy vizsgadrukkos, stresszes szereplésnek, ami a napi munkában úgysem fordul elő, tehát annyira nem is releváns.

Amikor a cég referenciát kér, érdemes átgondolni, ki lehet megfelelő referenciaszemély: nemcsak felettes, hanem lehet kolléga, beosztott is akár, sőt olyan egyéb cég prominens személye, akivel napi munkakapcsolatban álltál, pályakezdők esetében akár egy tanár is. Bárki, aki tud a szakmai munkádról, tanulmányaidról, munkamódszeredről.
Ha kiválasztottad őt/őket, erről nekik is tudniuk kell. Először is, meg kell kérdezned, vállalják-e a feladatot, másodszor tájékoztatnod kell őket, milyen állásra jelentkeztél, mik lesznek ott a feladataid, mivel érveltél magad mellett. Egy kb. 20 perces telefonbeszélgetésre kell majd számítaniuk, ahol rólad kérdezik őt.

Mit kérdeznek?

Leginkább arra kíváncsiak, milyen veled együttműködni, együtt dolgozni. Milyen a hozzáállásod, milyen a munkád minősége, milyen társaság vagy, mennyire vagy megbízható a napi munkában? A referenciainterjú „kötelező” kérdése, hogy az illető dolgozna-e veled a jövőben, ha ez az ő döntése lenne? Erre viszont határozott igent szeretnek hallani a cégek! Emellett ne lepődjön meg, ha azt is megkérdezik, mik a te rossz tulajdonságaid. Nem azért kérdezik, hogy találjanak ellened valamit, hanem azért, hogy megismerjenek. Ha tudják, hogy milyen vagy valójában (és nem állásinterjús stresszben), akkor könnyebben tudnak döntést arról, illesz-e a csapatba, tudnak-e veled hosszútávon dolgozni.