Mire beköszönt a tavasz, sokan küzdünk lelki-szellemi kimerüléssel. Fáradtak, ingerlékenyek vagyunk, nem találjuk magunkat. E tünetek szinte természetes következményei a téli hidegnek, bezártságnak, fényhiánynak. Ám ezt most még tetézik a járvány megpróbáltatásai is, a személyes szorongások, veszteségek. Ilyen terhek mellett már nem feltétlenül elég a talpra állashoz az, ha kisüt végre a nap.

A jókedv a konyhában is kezdődhet

Akár professzionális segítséget kérünk, akár öngyógyítással próbálkozunk, egyaránt sok hétköznapi eszközzel segíthetjük a küzdőképességünk visszanyerését. Kezdhetjük rögtön a konyhában, ahol – bármit is gondoltunk korábban – nem a csokoládé az egyetlen kedélyjavító. 2017-ben igazolták először egy ausztrál vizsgálatban, hogy ha a depresszió kezelését egy diétával is kiegészítik, akkor lényegesen hatékonyabb lesz a terápia. Ahogy annak idején beszámoltak a Deakin Egyetem eredményeiről a BMC Medicine folyóiratban: a 3 hónapos kísérlet alatt a szokásos terápiával a résztvevők 8 százalékánál, míg diétával kiegészítve az egyharmaduknál sikerült visszaszorítani a betegséget. Ezen belül az eredmény annál jobb volt, minél inkább követték a résztvevők a dietetikusok egyszerű tanácsait. Vagyis azt, hogy fogyasszanak több zöldséget, gyümölcsöt, teljes kiőrlésű gabonát, dióféléket, halat, sovány húsokat és kevesebb édességet, fagyasztott és gyorséttermi ételt, finomított gabonafélét, húskészítményt.

A zöldfélék boldogítanak

A lelki egészség szempontjából különös szerepe van a zöldség-gyümölcs fogyasztásnak. Ahogy a Qubit által idézett több vizsgálatból is kitűnt, akiknek nagyobb arányban fordulnak elő az étrendjében “zöldfélék”, azok általában boldogabbak és jobb hangulatban töltik mindennapjaikat. Egy 2016-os ausztrál kutatás igyekezett pontszámban is megmérni ezt a hatást. Azt találták, hogy akik a mérsékelt zöldségfogyasztásról tértek át a bőségesre, azoknak az élettel való elégedettségük éppen annyit javult két év alatt, mintha munkanélküliként állást találtak volna.

“a mozgás az egyik legjobb stresszkezelő, depresszió megelőző és öregedést lassító eszközünk”
A jó táplálkozás csak egyike a köznapi depresszióűző eszközöknek. Purebl György, a Magyar Pszichiátriai Társaság akkori elnöke 2018-ban arról beszélt, hogy az ember lelki egészségének is az a legjobb, ha nem feszíti szét azt az ökoszisztémát, melyben évezredeken át élt. Ebbe ugyanúgy beletartozik a kapcsolata az állatokkal, növényekkel, az alkalmazkodása a nappalok és éjszakák ritmusához, ahogy az is, hogy a számára egészséges táplálékot testmozgással szerzi meg. Emlékeztetett, hogy az az étrend, amit ma egészségesnek tartunk, nagyon hasonlít a vadászó-gyűjtögető őseink konyhájára. Miként ma is a mozgás az egyik legjobb stresszkezelő, depresszió megelőző és öregedést lassító eszközünk. Hasonló a hatása az örömteli társas együttléteknek is. Így a professzor depresszióűző tanácsai is röviden összefoglalhatók: “figyelnünk kell a határainkra, és ezt a határt a természetes környezet jelöli ki. Sokat kell zöldben időt töltenünk és nagyon sokat kéne másokkal együtt lennünk.”

Kevesebb kütyü, boldogabb tinédzser

Ám az idei tavaszon nem volt könnyű ezeknek megfelelni, különösen az iskoláskorúakat hozta nehéz helyzetbe a sok korlátozás. Pedig az ő lelki egyensúlyuk számára az otthoni, képernyő előtti ücsörgés különösen rizikós. – Minél több időt töltenek az elektronikus eszközök előtt, annál boldogtalanabbak a tizenévesek – állapították meg a San Diegó-i Egyetem kutatói a közelmúltban. A legjobb lelki állapotban azokat találták, akik naponta egy óránál valamivel kevesebb időt töltöttek a digitális eszközökkel. Ezen felül már a gép előtt töltött idővel együtt nőtt a fiatalok boldogtalansága.

A tanulságot Jean M. Twenge, az egyetem pszichológia professzora így foglalta össze az MTI szerint: “A digitális média és a boldogság kulcsa a monitor előtti idő korlátozása. Fontos, hogy ne haladja meg a napi két órát, a barátokkal és mozgással töltött idő viszont nőjön, mert ez a két tevékenység biztosan kapcsolatos a boldogsággal”.