Olyan kevés alkalom van a hétköznapokban a családi együttlétre! Munka, iskola, óvoda, vásárlás, házimunka, edzések, tanulás – sokszor úgy érezzük, hogy ezek a napi kötelességek mind a mi egységünk ellen harcolnak. Ráadásul többgyermekes családban a csemeték korkülönbsége is megnehezíti a közös programokat. De ne mondjunk le arról, ami a családi életben a legjobb! Az együttlét jár nekünk!

A naponta legalább egy családi étkezés mindennél fontosabb!

A rohanós reggelik és a külön töltött ebédek után a vacsora az, ami minden nap a közös időnk lehet. Persze mindenki máskor éhes, és van, hogy a nagyok későn érnek haza az edzésről, de uzsonnával, gyümölccsel „várakoztathatjuk” a türelmetleneket, a sportolók kedvéért pedig egy kicsit eltolhatjuk a vacsorát. Mert jó, hogy ilyenkor mindenki megszólalhat, megoszthat, helye van a panaszkodásnak és a nevetésnek is. Vacsora alatt mi, szülők ne neveljünk, ne dohogjunk, és ne szidjunk, hanem örüljünk annak, hogy együtt lehetünk!

A társasjáték egy olyan csoda, ami gyermekkorosztályokat és generációkat is könnyedén összeköt.

Mindig van olyan játék – rövidebb és hosszabb is –, amivel mindannyian tudunk játszani, csak ki kell találni, hogy éppen melyik típusú nekünk a legalkalmasabb. Ha túl kicsi még a legkisebb, vegyük be magunk mellé segítőtársnak: ő húzhatja a következő lapot, léphet a bábuval, gyűjtheti a megszerzett játéktallért. Ha inkább elkerülnénk az „Én nyertem! Csaltál! Ez nem igazság!” állandó és teljesen természetes befejező konfliktust, alakítsunk a családtagokból csapatokat, lehetőleg úgy, hogy egy kicsi mellé egy erős játékos kerüljön.

Menjünk sétálni!

Persze a gyerekek első reakciója ilyenkor általában az, hogy nincs kedvük, de ha vihetnek labdát, rollert, kutyát pórázon, vagy plüssállatot babakocsiban, akkor hamarabb elindulhatunk. Csak az elhatározás nehéz, amint kilépünk az ajtón, már visz minket a lendület!

A társasjátékhoz hasonlóan a közös filmezés is olyan lehetőség, a biztosan élményt ad a család minden tagjának.

Attól függően, hogy mennyi időnk van, rövidebb vagy egész estés filmet is választhatunk, de érdemes előre eldönteni, hogy mit nézünk – jó, ha ezt a szülők határozzák meg –, és megtenni a szükséges technikai előkészületeket. Figyelem! A családi mozi attól válik élménnyé, ha nem tömegalkotást választunk, és nem mindennapos az otthonunkban a filmnézés.

Kiránduljunk, amikor csak tehetjük, és utazzunk el legalább 2-3 napra, ha lehet, többször egy évben!

A megszokottól eltérő környezetben, laza napirenddel mindannyian kikapcsolódunk, egy kicsit mások leszünk – nyugodtabbak, mosolygósabbak, szerethetőbbek. Másként közelítünk egymáshoz, máshogy tekintünk a problémáinkra és a családi konfliktusokra is. Ha abban a pár napban nem is érezzük, de maradandó családi élmények ezek a napok, az biztos!