Van – illetve szerencsére csak volt – egy jelenség, ami a női létből eredő munkaerőpiaci hátrányt mutatta meg. A nők kevesebb munkatapasztalattal rendelkeztek, mert többségük némi időt eltöltött gyerekneveléssel is. Azért választottak így ki még kevesebb nőt, mert a munkatapasztalat értékét években mérték…
Végül másféle szemléletváltást hozott a dolog: A jó kiválasztó szakemberek viszont már a munkatapasztalatot minőségi mutatókkal értékelik, azaz aki egyfolytában, 10 évig ugyanazt csinálta, az nem lesz automatikusan jobb annál, aki 5 év alatt 3 részterületet próbált ki azonos szakmai körben. Szerencsére ez a szemlélet már a magyar álláspiacon is megjelent. Elsőre meglepődünk, hogy ahol régen legalább 3-5 év tapasztalatot kértek, ott most elég 1-3 év is. Mi több, 3 év egy területen már komoly tapasztalatnak is számíthat. Hát milyen szakember az ilyen? Majd a szakmai teszt megmutatja. Rájöttek, hogy sokáig ugyanazt csinálni nem feltétlenül ad elmélyültebb tudást, sőt…
Azaz, ehhez alkalmazkodva a szakmai tapasztalatainkat is más felfogásban kell megírni az önéletrajzban, álláspályázatban. Az időtartam helyett a szakmai tartalom fog számítani, így kompetencia-alapú önéletrajz fog készülni.
Ha külön fejezetet szánunk egy-egy témának, amit szakmai munkánk során érintettünk, az két ok miatt is jó lehet.
- Ha arról írunk sokat, amit igazán szeretünk, a jövőben is hasonló feladatokat fogunk találni,
- Az álláskeresésünk sikeresebb lehet, ha pontosan tájékoztatjuk az önéletrajz olvasóit arról, hogy milyen szakmai feladatokat, témákat érintettünk a múltban.
Egy példával élve egy marketinges írhat úgy önéletrajzot, hogy felsorolja, hogy részt vett rendezvények szervezésében, új ügyfelek felkutatásának támogatásában, meglévő ügyfelek számára további megkeresések szervezésében. Ez a munkatapasztalatok fejezetben felsorolva 3 sor lesz.
Vagy ezt a 3 témát külön fejezetté téve, egy „szakmai tapasztalatok” fejezetben kifejti, hogy milyen iparágban, milyen cégméretű ügyfelekkel, milyen célból, milyen eredménnyel dolgozott.
Ez egy hosszabb önéletrajzot fog eredményezni, 2-2,5 oldalt, ami egyes vélemények szerint túl hosszú, az én véleményem szerint az informatív önéletrajz minden szava érték, és ez támogatja azt a törekvésünket, hogy felkeltsük az olvasó kíváncsiságát, és eljussunk állásinterjúra.
Ebből látszik, hogy az önéletrajz régóta kommunikált célját, miszerint eljuttasson állásinterjúra, új alapokra kell helyezni. Nem lesz elég szlogeneket, az érhetetlenségig általánosított feladatleírásokat tenni az önéletrajzba, és a munkahelyek fejezet átalakul, kettéválik. A munkahelyek felsorolása időtartamok, és ott betöltött szerepkörök miatt fontos a jövőben. Itt felmerül egy újabb érdekesség: a jövőben szerepkörökről beszélünk, nem beosztásokról. Ez azért praktikus, mert felismerték, hogy a munkaerőhiány miatt sok esetben összevont feladatokat már nem fedi le a szokásos beosztás megnevezése. Egy-egy beosztáshoz sok esetben jóval nagyobb feladatkör, szélesebb szakmai témakör társul. Pont ezért lett egyre fontosabb a szakmai tevékenység pontos leírása.
